Diabétesz kezelésében testvér folyamat.

Ez a szakasz hónapokig, akár évekig is eltarthat, amikor még nincsenek anyagcsere tünetek, azaz a vércukor még normális. A jellegzetes klinikai tünetek sokat iszik, sokat pisil a gyerek, jó étvágy mellett fogy, stb.

• Szag száját cukorbetegség kezelésének
• Bővebben: A cukorbetegség biokémiai-élettani háttere A tápcsatorna a táplálékkal felvett összetett szénhidrátokat glükózra monoszacharid — köznapi nevén szőlőcukorra — bontja.
• Cukorbetegség – Wikipédia
• 2-es típusú cukorbetegség
• Petrezselyem gyökeret a cukorbetegség kezelésében
• Dr. Körner Anna – Megelőzhető-e az 1-es típusú diabétesz? – Szurikáta Alapítvány
• Cukorbetegség kezelésére sebek lábak
• Diabetes/metabolism research and reviews

Mindezek alapján az első feladat azoknak az egyéneknek az azonosítása, akik az 1-es típusú diabétesz iránt fogékonyak.

Ezt egyrészt a genetikai hajlam megállapításával, másrészt az autoimmun folyamat kialakulása során megjelenő ún. Minthogy a diabétesz kialakulásában több mint gén játszik szerepet, a genetikai hajlam vizsgálata meglehetősen bonyolult. Az auto-antitestek kimutatása amelyek a már kialakult autoimmun folyamatot jelzik — a technikai és anyagi nehézségek miatt — egyelőre szintén jobbára csak tudományos céllal történik meg.

Dr. Körner Anna – Megelőzhető-e az 1-es típusú diabétesz?

A nagy anyagi ráfordítás egy eset azonosításának becsült költsége 73, dollár mellett az első fokú rokonok szűrése számos etikai kérdést is felvet. Elsősorban azt, hogy szabad-e szűrni a veszélyeztetetteket, amíg nincs hathatós megelőzés? Milyen lelki terhet rakunk a gyerekekre és a szülőkre, ha kimutatjuk a betegség iránti hajlamot, de nem tudunk tenni ellene?

A környezeti tényezők szerepe Az elmúlt évtizedek során számos környezeti tényező szerepe vetődött fel az 1-es típusú diabétesz kialakulásában, de a vizsgálatok nem mindegyiket igazolták.

Várandósság alatti tényezők: Egy közelmúltban megjelent összefoglaló közlemény nyomán a várandósság alatt ható tényezők közül igazolódott egy bizonyos anyai diabétesz kezelésében testvér folyamat entero vírus fertőzés és a magas anyai életkor jelentősége a diabétesz kialakulásában. Felvetődött, de nem teljesen bizonyított a veleszületett rubeola, a császármetszés, a nagyobb születési súly és a csökkent anyai zöldség bevitel szerepe.

A születést követő időszakban igazolták az entero vírus fertőzés, a csecsemőkori gyors súlygyarapodás és a jelentős stressz hatások jelentőségét. Bizonyításra vár még a gyakori légúti vagy bélrendszeri fertőzés, a kóros mikrobiom a velünk, bennünk, rajtunk élő, minket tápláló, védő, időnként kihasználó apró élőlények, az ún.

Védőfaktorok: Jó hír az, hogy vannak védő faktorok is, amelyek közül komoly érvek szólnak a várandósság elsősorban a késői időszak alatti magas anyai D vitamin diabétesz kezelésére felnőtt emberek jogorvoslatok vagy a születést követően az első hónapokban adott probiotikumok, a magasabb omega-3 zsírsav bevitel és a a szilárd tápláléknak a szoptatás alatt, 4 hónapos kor után történő bevezetésének védő hatása mellett.

Megelőzési stratégiák Elméletben három ponton tudhatunk beavatkozni az autoimmun folyamatba: 1 elsődleges megelőzés: a diabétesz kialakulása előtti beavatkozással 2 másodlagos megelőzés: a diagnózist követő időszakban a maradék inzulintermelés megőrzésével 3 harmadlagos megelőzés: a bétasejtek helyreállítása olyan betegekben, akik már hosszú ideje szenvednek diabéteszben, és akikben maradék inzulintermelés már nem mutatható ki.

Mindhárom lehetőségre ígéretes próbálkozások vannak az immunrendszert módosító, illetve gyulladás ellenes beavatkozásokkal.

Vannak azonban filozófiai jellegű megfontolások is: a diabétesz prognózisa alapvetően különbözik például az ún. Míg az utóbbiak az esetek elsöprő többségében biztos halálhoz vezetnek, diabétesz kezelésében testvér folyamat 1-es típusú diabétesz — jóllehet a kezelés fárasztó, és az akut, valamint a krónikus szövődmények veszélye nagy — a jelenlegi technológiák mellett nem fenyegeti közvetlenül a beteg életét.

Ezért a megelőzési stratégiák megválasztásakor az előnyöket és hátrányokat gondosan mérlegelni kell. A megelőző stratégia megtervezése egy dilemma elé állítja a kutatókat.

Ha a megelőzésre irányuló beavatkozást a betegség kialakulásának korai szakaszában végezzük, a nagyobb ß-sejt tömeg és a kevésbé agresszív folyamat nagyobb eredménnyel kecsegtet. Ugyanakkor a nagyon korai szakban a kockázat megítélése még bizonytalan, így csak kis rizikójú beavatkozásoknak van létjogosultságuk. Később, ahogy a betegség halad előre a klinikailag nyilvánvaló diabétesz felé, egyre pontosabban tudjuk megállapítani, hogy ki a veszélyeztetett a diabétesz kialakulása iránt, és már az agresszívebb kezelés is felvállalható.

Elsődleges megelőzés Az elsődleges megelőzésre irányuló vizsgálatok lehetséges alanyait azok az egyének képezik, akiknek az elsőfokú rokonai között 1-es típusú diabétesz fordul elő, illetve azok, akik hordozzák a nagy kockázatú géneket, de autoimmun folyamat még nem mutatható ki bennük.

A kívülről behatoló antigének és az immunrendszer között a legnagyobb érintkezési felület a tápcsatorna, ezért a táplálkozás mikéntje mikor és milyen új táplálékokat vezetünk be a csecsemő táplálásban kiemelt szerepet kapott az 1-es típusú diabétesz kialakulását elemző vizsgálatokban.

Korábbi — mind állatkísérletben, mind emberen történt vizsgálatokban tett megfigyelések arra utaltak, hogy a rövidebb időtartamú szoptatás, illetve a tehéntejes táplálás korai bevezetése növeli a ß-sejt elleni autoimmun folyamat fellépésének kockázatát.

Ez adta az alapötletét annak a több nemzeten átívelő, igen gondosan megtervezett vizsgálatnak, amely és között olyan újszülött bevonásával indult, akiknek a családjában legalább egy 1-es típusú diabéteszben szenvedő családtag volt, és akik a genetikai vizsgálatuk alapján 1-es típusú diabétesz iránt fokozott kockázattal rendelkeztek.

A reményt keltő vizsgálat azonban negatív eredménnyel zárult; a tehéntej kiiktatása 7 éves korra nem csökkentette a diabéteszes auto-antitestek előfordulását, és 11,5 éves korra a két csoport között alga cukorbetegségre volt különbség az 1-es típusú diabétesz kialakulásában sem.

• Kuraga kezelése cukorbetegség
• Mennyit tudsz cukorbetegség és a link szívbetegségek és a stroke?
• Miért cukorbetegség növeli a szívbetegségek kockázatát - Capital Kardiológia Associates
• Új injekció cukorbetegeknek
• A kezelés a cukorbetegség 2 homeopátia
• Magas vércukor étrend

A glutén későbbi bevezetése az étrendbe 12 hónapos kor szemben a 6 hónapos korral azonban nem késleltette a szigetsejt autoimmunitás kialakulását.

Másodlagos megelőzés A másodlagos megelőzés azokat célozza meg, akikben már kimutatható az autoimmun folyamat auto-antitestekde még nem diabéteszesek. Azokban az egyénekben, diabétesz kezelésében testvér folyamat egy vagy több antitest már kimutatható a ß-sejt funkció zavara nélkül, valamelyest agresszívebb beavatkozások is megvalósíthatók annak érdekében, hogy a diabétesz kialakulását megakadályozzuk.

Ezek közé tartoznak az ún.

Cukorbetegség

Diabéteszben számos jól ismert auto-antigén van, amelyek a megelőzésre irányuló vizsgálatokban jól alkalmazhatók, közülük említendő maga az inzulin, amelyet többféle megelőzésre irányuló vizsgálatban felhasználtak, sajnos eredménytelenül. Harmadlagos megelőzés A harmadlagos megelőzés a maradék inzulintermelés megőrzésére irányul a diabétesz kialakulását követően. A kis mennyiségű endogén inzulinrezerv az a kis mennyiségű inzulin, ami a diabéteszes egyén szervezetében még megtermelődik ugyan nem képes a normális vércukorszint fenntartására, de stabilabb anyagcsere egyensúlyt kevesebb hipoglikémia és lassan kialakuló késői szövődmények biztosít.

A harmadlagos megelőzés keretében elsősorban az immunrendszer megfékezésére irányuló szereket próbáltak ki, mind ezidáig sajnos sikertelenül.

Encellin Az utóbbi időben kiderült, hogy — a korábbi elképzelésekkel ellentétben — előfordulhat, hogy a hiperglikémia fellépésekor is még jelentős béta sejt tömeg van jelen, ami a béta sejt helyreállítás regeneráció lehetőségét veti fel a frissen diagnosztizált diabéteszes betegekben. A kutatók intenzíven dolgoznak azon is, hogy embrionális, illetve felnőtt őssejtekből inzulintermelő sejteket állítsanak elő őssejt terápia.

Ezek a megközelítések számos előnnyel járnak a megelőzéssel szemben: ismerjük az egyéneket, nem kell őket szűrni. Nem merül fel a rizikó-előny mérlegelésének a kérdése sem, hiszen nem a betegségre csupán hajlamos, hanem a már érintett egyéneket kezeljük.

Összefoglalás Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a fentiekben részletezett, az 1-es típus diabétesz megelőzésére irányuló vizsgálatok egyike sem volt képes a β-sejt funkció hathatós konzerválására huzamosabb ideig anélkül, hogy a beteg ne szorult volna kívülről bejuttatott inzulinra. A vizsgálatokból megtanulhattuk és megtapasztalhattuk, hogy az 1-es típusú diabéteszt jellemző immunológiai eltérések összetettek, és még nem minden részletében ismertek.

Az 1-es típusú diabétesz kialakulásának még pontosabb feltárása — reményeink szerint — a jövőben még hathatósabb megelőző stratégiák megvalósításához vezet.

Akkor majd az 1-es típusú diabéteszről is elmondhatjuk, hogy nemcsak karban tartható, hanem megelőzhető és gyógyítható betegség. Legyél a rendszeres támogatónk vagy egyszeri adományoddal segítsd a munkánkat! Banki utalással szeretnél támogatni?